2013. július 9., kedd

4. rész - Az új ház és Justin

Mikor leszállt a repülő, összeszedtük a csomagjainkat és mentünk kifelé a reptérről. Apa már hamarabb rendelt egy taxit. A sofőr már ott várt ránk névtáblával. Bepakoltunk a taxiba, majd elindultunk. Én az úton próbáltam feldolgozni, hogy Amerikában vagyok és azt, hogy ide is költözünk, ide- Los Angelesbe. Egy gyönyörű háznál megálltunk, én azt hittem, hogy csak valami végett álltunk meg, mikor  a sofőr kijelentette, hogy megérkeztünk. Kiszálltam a taxiból és megálltam, majd a házat néztem, ami annyira, de annyira hatalmas és elképesztő volt. Rögtön előkaptam a telefonon és le is fényképeztem, majd bementünk az udvarra. Anyáék azt mondták várjunk néhány percet Jareddel az udvaron. Míg várakoztunk én elsétáltam a ház mögé, ahol egy hatalmas medence volt. Sétáltam egyet az udvaron és itt is fényképeztem. A házunk hátulról:
                    

Anyáék kiabáltak, hogy mégis merre vagyunk. Mikor megtaláltak megkérdezték, hogy tetszik-e a ház.
-Tetszik?? Egyszerűen imádom. - válaszoltam.
Láttam anyáékon, hogy egy kicsit megkönnyebbültek. Anya szólt, hogy már bemehetünk, ha szeretnénk. Fantasztikus volt a ház, a nappali, a konyha..... Anya megmutatta, merre találom a szobám. Benyitottam a szobámba és  elakadt a szavam. Nagyon tetszett, már be volt rendezve és imádtam. Rögtön egy fénykép is készült:



Anya már berendeztette, és reméli, hogy tetszik Megnyugtattam, hogy igen tetszik és mondtam neki, hogy fantasztikus a szoba, majd megöleltem anyát. Anya átment Jaredhez, hogy neki, hogy tetszik a szoba. Benéztem én is Jaredhez: tévé, laptop és rengeteg játék. Körbenéztem a többi szobában is, mind elképesztő volt. Bementem a szobámba és elkezdtem kipakolni, a szobámból nyílik két másik ajtó is. A képen épp nem látszik a 2 ajtó. Benyitottam az egyik egy saját fürdőszoba, aminek nagyon megörültem, mert régen mindig a fürdőszobán vitatkoztunk. A másik ajtó egy gardróbot rejtetett, aminek annyira örültem, hogy rögtön el is kezdtem bepakolni. Egész nap a pakolással telt. Mivel most nyár van, suli sincs, szóval azon még nem kell idegeskedtem. Viszont anya holnap már megy munkába. Éjfél körül feküdtem le aludni. Nagyon boldog voltam, de mielőtt még elaludtam volna, betettem a fülhallgatóm és elindítottam a zenét.
Másnap reggel anya korán ment munkába. Bármennyire is fura, még mindig nem tudom mit dolgozik. Apáét viszont tudom, nem valami érdekes munka, de ő szereti.
10-kor anya írt sms-t: Lola, eltudnál nekem hozni valamit a szalonból?
Visszaírtam neki, hogy persze, csak írja meg, hogy hol dolgozik, és hogy hol a szalon. Miután megkaptam a választ, kerestem egy térképet a telefonomban és megállapítottam hogy merre megyek. Anya azt mondta 7-ra érjek oda hozzá.  Délután elkezdtem készülődni, 6-kor elindultam, megtaláltam a szalont, azt hittem valami esküvői vagy valamilyen ilyesmi ruhaszalon, hát tévedtem. Egy nő oda adta a ruhákat , én azokat a ruhákat táncosokra adnám. Amint megkaptam az összes ruhát, elindultam anyához. 7-re épp oda értem.  Egy hatalmas épület volt, bementem megkerestem a termet amiről anya beszélt, rengeteg emberrel találkoztam, mire végre megtaláltam anyát. Oda adtam neki a ruhákat, anya megkért, hogy hozzak neki valamit enni, mert még ma nem is evett. Adott pénzt, majd átmentem a közeli étterembe. Mire visszaértem már fél 8 volt. Mindenki izgatottan ment a dolgára és nagyon siettek, mintha időre dolgoznának. Mikor bementem ugyanabba a szobába, már többen voltak ott, körül álltak valakit, aki biztos sok figyelmet igényel, ha ennyien állnak körülötte. Ott álltam és néztem ki hogyan készülődik, és ekkor anya vett észre, szólt, hogy mindjárt elveszi az ennivalót, addig pedig ott álljak. Hát jó, nem mondom, hogy unalmas volt, élveztem, nézni a készülődést, bár nem tudtam, hogy mire készülődnek. Na és ekkor már kezdtek arrébb menni az emberek az a bizonyos valaki elől akit körbe álltak. Amikor oda néztem nem hittem a szememnek. Az nem...? Á, az nem lehet....anya oda jött egy percre, és megkérdeztem.
-Az ott Justin Bieber? - kérdeztem hitetlenkedve
-Igen, ő miért? - kérdezte
-Nem is mondtad, hogy ilyen helyen dolgozol - mondtam
-Pedig de, mindjárt jövök - és elment
Jött egy ember, mondta mindenkinek aki körül állta Justint, hogy menjenek ki megbeszélésre. Mindenki kiment a teremből. Kivéve 2 embert - Justint és engem. Nem tudtam mit csináljak, inkább nem szóltam semmit és reméltem, hogy hamar visszajönnek anyáék, de nem jöttek még. Viszont Justin ekkor észre vett.
-Szia - köszönt.
-Szia - visszaköszöntem és el is fordultam az ablak felé, néztem, ahogy egyre több ember van az ablak alatt.
-Hogy hívnak? - szólt hozzám Justin
-Lola - mondtam még mindig az ablakot nézve
-Hogy-hogy itt vagy? Még nem láttalak itt...- mondta
-Talán többet nem is fogsz - válaszoltam
-Miért? - kérdezte
-Csak anyának hoztam enni. Ők a rajongóid, ugye? - mutattam az ablak alatt álló tömegre
-Igen, a koncertre jöttek - világosított fel
-Hol lesz a koncert? - néztem Justinra
-A stadionban - válaszolta
-Értem - mondtam
-Fogalmad sincs merre van az, ugye? - kérdezte mosolyogva
-Nincs - és most már én is mosolyogtam

Ekkor visszajött az a rengeteg ember aki az előbb itt volt. Justint hívták, hogy már indulniuk kéne a stadionba.
-Szia, Lola - köszönt Justin
-Szia - köszöntem én is
És Justin elment, szerintem aki elhívta őt, az Justin menedzsere volt. Anya oda jött, és mondta, hogy most már végre tud enni, mert most már van ideje. Fél órába telt még elrakodtak és utána hazamentünk. Az új konyhánkban ülve, kérdeztem anyát:
-Hogy-hogy Justinnal dolgozol? - kérdeztem
-Hát, már dolgoztam vele többször is, és most, hogy mivel ide költöztünk felvettek állandó munkaidőre.
Apa és Jared ekkor jöttek haza. Elmondásuk alapján Jared elvitette magát egy vidámparkba.

* 1 hét múlva *
-Lola, nem is mondtam, Justin kérdezte mi van veled - mondta anya mellékesen a konyhában
-Mi van? - épp ittam, szóval majdnem megfulladtam
-Kérdezte mi van Lolával, én meg csak néztem rá, hogy milyen Lolával, veled vagy mással....és akkor mondta, hogy veled, csodálkoztam, hogy  honnan ismer téged és ekkor mondta, hogy múltkor beszéltetek néhány percet - mesélte anya
-Milyen Justin? - kérdezte szigorúan apa
-Emlékezett rám? - faggattam anyát
-Hát, úgy tűnik... - válaszolta anya
-Elmondanátok mégis kiről van szó? - értetlenkedett apa
-Nem fontos - mondtam mellékesen
-Hogy-hogy nem fontos? - kérdezett
-Úgy sem találkozom többet vele - felálltam, majd elindultam a szobámba

Anya másnap felajánlotta, hogy menjünk el egy közeli kávézóba, mivel szabadnapja van. Szóval beültünk egy kávézóba. Éppen beszélgettünk, mikor valaki odajött, és köszönt anyának. Valahonnan annyira ismerős volt, de nem tudtam honnan. Anya mondta neki, hogy csatlakozzon hozzánk, és ő örömmel csatlakozott. Hiába próbáltam figyelni a beszélgetésükre, a fejemben állandóan az járt, amit anya mondott tegnap Justinról. Próbálok nem erre gondolni, mert Justin biztos csak kedvességből kérdezte meg. Szóval megpróbáltam összepontosítani a beszélgetésre.
-Ő épp egy új dalt ír - mesélte a férfi
-Ki? - kérdeztem
-Justin - válaszolta. Anya látta az arcomon, hogy valamit nem értek, így elmagyarázta:
-Ő Scotter, Justin menedzsere - Hát persze, innen ismertem, ő hívta el Justint.
-Mondok egy jót sztorit. Ugye most úgy van, hogy Sellel megint együtt vannak - kezdte a mesélést Scooter, én pedig nyúltam a limonádém után és úgy terveztem, hogy iszok belőle.
-De ez titok, ne mondjátok senkinek....most mégis egy másik lányról ír dal - mesélte tovább
-Igen? - kérdezett vissza anya
-Valami Loláról - mondta Scooter, na ez volt az a pillanat, amikor félre nyeltem a limonádém és annyira elkezdtem köhögni, hogy az már kicsit feltűnű volt. Anya megütögette a hátam és egy szúrús pillantást vetett rám. Utána folytatták a beszélgetést a munkáról.

12 megjegyzés: