21. rész - Még mindig külön szobát akarok

-Na és most? - kérdeztem az autóban
-Kiteszlek téged, összepakolsz és fél óra múlva visszajövök
-Oké

Mikor megálltunk, bementem a kapun, de az ajtó előtt még álltam legalább 5 percet, mire benyitottam.
-Lola, megjöttél? - jött elém anya
-Lolaaa!!! - futott ki a konyhából Jared is
-Igen, megjöttem. Anya beszélhetnénk? - kérdeztem anyától
-Persze, gyere! - mutatott a konyha felé
-Inkább a szobámba! - mondtam, mikor megláttam Aliciát a konyhában
Mikor beértünk a szobámba, hozzá kezdtem:
-Mit keres itt?
-Tudom Lola, sosem bírtad őt, de 2 hétig itt lesz és ezt el kell fogadnod!
-Nem, nem kell!
-Ki fogod bírni, a szobája Jared mellett van, valahogy csak kibírod
-És ha nem leszek itt 2 hétig?
-És hova mész?
-Hát..
-Ugye Justinhoz? - kérdését egy sóhaj is követte
-Kérlek!
-Menj! De csak azért, mert tudom, hogy milyen a kapcsolatod Aliciával
-Köszönöm - öleltem át
-Ha bármikor, ismétlem BÁRMIKOR hívlak felveszed!
-Oké
-Segítsek pakolni?
-Nem kell, annyi mindent nem viszek
-Ezt mond magadnak - mondta majd elindult az ajtó felé
-Hé, csak azt akartam kérdez...hű...ez a szoba fantasztikus - jött be Alicia
-Alicia légyszi menj ki! - mutattam az ajtóra
-Hova pakolsz? - nem hogy kiment volna, még beljebb is jött
-Alicia menjünk, hagyjuk pakolni! - anya megfogta Alicia kezét, majd kihúzta

Már eltelt fél óra, és még nem voltam kész.
A fél órából lett 50 perc, mikor kiértem a kapuhoz, Justin csak elnevtte magát:
-Mehetünk? - kérdezte
-Aha
-Add azt ide! - vette el a bőröndöm
-Tényleg komolyan gondoltad, hogy 2 hétig nálad legyek?
-Igen, nagyon is
-Lola, elmész? És megsem ölelsz? - jött ki a drága nagynénim is
-Lola! - jött ki anya is
-Nem szoktam ölelkezni olyan emberekkel, mint te! - mondtam
-Most mi baja van velem? - kérdezte Alicia anyától
-Ma nincs jó napja, hagyd! - mondta anya teljesen nyugodtan
-Mehetünk? - fordultam Justinhoz
-Igen - válaszolt és beültünk az autóba
-Beszéltél anyukáddal? - kérdeztem már az autóban
-Igen
-És mit mondott?
-Semmit, örült neki
-Nem lesz mostanában koncerted?
-Szüneten vagyok
-És nem mész sehova sem?
-De, de amikor azt mondtam nálam fogsz lakni, azt úgy értettem velem és ez azt jelenti, hogy viszlek magammal oda ahova megyek

Az út további részében bekapcsoltam a rádiót és azt hallgattuk
-Ez a ház fantasztikus - álltam meg a kapuban
-Már voltál itt
-Tudom, de még mindig fantasztikus
-Gyere!
-Anyukád?
-Majd később jön. Van egy fontos kérdésem? - kérdezte már bent a házban
-Igen?
-Külön szobát szeretnél vagy beéred az én szobámmal is?
-Hát...talán egy külön szobát
-Én már nem is vagyok jó?
-Azt nem mondtam - válaszoltam, majd Justin megakart csókolni, de ekkor kinyitódott az ajtó
-Megjöttem! - jött be Justin anyukája
-Szia! - köszönt neki Justin
-Jó estét! - köszöntem
-Ugyan, nyugodtan tegezz - mondta kedvesen
-Oké
-Megzavartam valamit?
-Csak a szobáról beszélgettünk - válaszolta Justin
-Megyek csinálok valami vacsorát - ment ki Pattie a konyhába
-Na akkor még mindig ragaszkodsz a külön szobához? - kérdezte Justin
-Igen, de milyen még mindig?
-Jó, kíváncsi leszek holnap is ezt fogod mondani
-Miért ne ezt mondanám?
Justin odahúzott magához és megcsókolt.
-Még mindig külön szobát akarok - mondtam
-Már nem sokáig
Majd újra megcsókolt, de most a falnak nyomott. Megfogta a lábam és felkapott, miközben a szánk még mindig nem vált el egymástól. Így mentünk fel az emeletre, egyenesen Justin szobájába, ahol most vagyok másodszorra. Ott rádöntött az ágyára, majd megszabadult a ruháktól. És egymás után történtek a dolgok.